Kezdjük egy örök klasszikus kedvencemmel, évről-évre újra előveszem.

Robert Merle: Védett férfiak

Könnyen fogyasztható majdnem sci-fi regény Merle fantasztikus jellemrajzaival. A szereplők, különösen a főszereplő tökéletesen megformált, a story pedig bármennyire futurisztikus és szürreális, mégis az az érzése az olvasónak, hogy ez bármikor megtörténhet. 

Őszintén mondhatom magamról, hogy óriás könyvfalóként soha nem vettem történelmi alapokon íródott regényt, kivéve, ha kötelező volt, akkor is rossz szájízzel. A történelemórákat is csak a Mezopotámiáig szerettem. A soron következő könyv viszont az egyetlen, ami igazán megérintett az elmúlt években.

Vaszary János: Zörgetik az ajtót

Gyakorlatilag Vaszary János izgalmas, naplószerű műve, mely teljes mértékben megfelel a valóságnak, legalábbis ahogy Ő látta és emlékszik vissza. A történet a kettős megszállástól indul, majd végigvezet bennünket hosszú és keserédes útjukon feleségével. Különleges érzéssel tölt el ahányszor a csodaszép Muráti Lilire gonolok, mennyire nő tudott maradni a legsanyargatóbb élethelyzetekben is. Büszkén tekintek nőtársamra és legszívesebben leülnék vele egy üveg bor mellet, hogy tanulhassak tőle. (Sajnos elhunyt 2003-ban Madridban)

Kötelező!

A sort egy mostanában elég felkapott bestsellerrel zárnám. Gondoltam, ha már ennyire reklámozzák, viszonylag jó kritikákat kapott elolvasom, mielőtt kijön a film és elrontja. (imádom Emily Blunt-ot, aki a főszereplőnőt alakítja, de mindig van bennem egy csepp viszolygás, ha könyvadaptációkat nézek)

Paula Hawkins: A lány a vonaton

Alapból tetszett, egész elvont kis kriminek indul, de a közepén kicsit vontatottnak éreztem, majd az utolsó kb 30 oldalon megoldódik minden. Szerintem ezzel nem árultam el nagy titkot és remélem nem sikerült spoilereznem. Nem rossz, annyit nyújtott, amennyit vártam. A konklúzió amit sikerült leszűrnöm belőle, hogy véletlenül se legyek alkoholista. (Viccen kívül várom a filmben esetlegesen előforduló mocskos részeg Rachel Watsont)